"Sűrűsödik az éj, elkezdődik az őrségem. Nem ér véget halálom napjáig"
Ahogy telnek a napok, múlnak az éjszakák(nagyon nehezen), Jason Voorhees, Jason Donovan és Jason Statham neve mellett Havas Jhon nevét is megtanulhatjuk, beépíthetjük, na nem a mindennapjainkba, hanem mindenéjszakáinkba. Természetesen nem azért mert Jánoskánkat barbár módon esténként kitennénk a hóra (nincs is hó), és Eszti sem közölte, hogy a gyermek „mellékvágányról” érkezett. De akkor hogyan merülhet fel Lord Edaard Stark balkézről jött gyermeke, az Éjjeli Őrség 999. kapitánya a mi életünkben?
Az éjszakák miatt. Éjszaka őrködünk, szolgálunk. A hadiállapot továbbra is fenn áll. Anya és apa kitartóan, de nem fáradhatatlanul próbálja visszaverni a kétpetéjűek támadásait.
A nappali idilt éjjel felváltja a horror. Magyarázatot, megfejtést nem találunk az esetre. Fürdetés után valamelyik gyermekünk, hétfőn és kedden Norbi, szerdán és csütörtökön Janó döntött úgy, hogy bizony éjjeli 1-2-ig nem nagyon aludna, és két étkezés között a napközben elmulasztott tüdő, légző és légzési segédizmokat fejlesztő gyakorlatokat bepótolja. Na meg apa se gyengüljön le teljesen a gyermekek születése után járó szabadságának eltöltése közben, mely alatt mellőzte az edzésnek, edzéstartásnak nevezhető tevékenységeket. Szóval rákényszerítenek, hogy 4-5 órán keresztül kézben tartva járjak-keljek, leüljek-felálljak a kis szobánkban. A manapság divatos „fegyencedzésnek” nem nevezhető a dolog, mert remélem szobánk nagyobb mint egy cella (ezirányú tapasztalatokat még nem szereztem, és a jövőben sem kívánok szerezni), valamint nem saját testsúlyos gyakorlatokról van szó. Meg különben sem igazi testmozgás a dolog, sokkal inkább a türelmet, az elfogadást, az empátiát, a feltétel nélküli szeretetet, az összetartozást fejlesztik ezek az éjszakák. Na milyen jó, hogy számítógépre vetem a gondolatokat, mert ezek így egyben még nem fogalmazódtak meg. És igyekezni is kell, gyermekek lassan ébredeznek, ha meg nem akkor ébresztjük őket. Fürdetünk, etetünk és készülünk az éjszakai szolgálatra.
Még annyi, hogy ezekben a kis írásokban, nem véletlenül vannak „információ morzsák elszórva”. Az igényes olvasók reményeim szerint a nem ismert dolgoknak utána néznek, hogy pontosabban érthessék az „író” szándékát.
Holnap a munkahelyemen multikulturális nap lesz a gyerekeknek. Én ebből kimaradok, de itt egy kis vallási, filmes, irodalmi és zenés egyveleget is kaphatnak az olvasóink.
Ennek okán osztom meg egyik kedvenc zenekarom két dalát. Tudom az emóciók nem ugyanazok, mint nálam, de talán élvezni fogjátok a kis muzsikát.
Üdvözlünk mindenkit a „frontvonal” két oldaláról.
https://www.youtube.com/watch?v=KkosePL3hRI
https://www.youtube.com/watch?v=t2RfUOxcZe4
